Da migrante a rifugiato: la storia dei Székelys della Bucovina durante e dopo la Seconda Guerra Mondiale
Parole chiave:
Keywords: Szekelys of Bukovina; resettlement; forced migration; refugees; 2nd Word War.Abstract
The topic of the article is the history of a Hungarian ethnic group, the Szekelys of Bukovina during and after the Second World War from the perspective of legal history. The Szekelys, who fled from Transylvania after the massacre of Madéfalva (1764), had lived for almost two centuries in five villages in Bukovina, a province of the Austro-Hungarian Empire until 1918. Bukovina became part of the Kingdom of Romania after the First World War, and the Szekely villages became overpopulated and suffered from the increasing Romanian nationalism. Plans to resettle the Szekelys of Bukovina date back to the 19th century when a special act was made, but only a few thousand Szekelys left Bukovina. Hungary and Romania signed an international treaty in 1941 on the resettlement of the Szekelys from Bukovina to Hungary. The settlement was an element of the forced rehungarization of the Vojvodina region occupied by Hungary in early 1941. The migrants of the state enforced settlement action received an evacuation order in October 1944 and came as refugees to the todays Hungary. They were settled in Baranya und Tolna counties in 1945 in the houses and land properties of Danube Svabians.
Keywords: Szekelys of Bukovina; resettlement; forced migration; refugees; 2nd Word War.
Riferimenti bibliografici
Bodor, György. ”Székely honfoglalás 1945-ben. II. rész.” Forrás, 4 (1975): 59-68.
Bodor, György. "Összefoglaló jelentése a Bonyhád környéki telepítésről (1945)." A Völgység két évszázada. Előadások és tanulmányok az 1990. október 20-21-i bonyhádi történészkonferencián. Bonyhád (1991): 129-140.
Enikő, A. Sajti,. Székely telepítés és nemzetiségpolitika Bácskában 1941. Budapest, 1984.
Gombos, György. A bukovinai székelyek hazatelepítése. Újabb tennivalók. Budapest, 1942.
Halász, Antal. A hazatértek. A bukovinai magyarok kétszáz esztendeje. Nagyvárad. Nyomdavállalat, 1941.
Kápolnás, Mária. V. ”A magyar kormány kísérletei a moldvai csángók hazatelepítésére, 1940-1944.” Történeti tanulmányok Dél-Pannóniából II. A dél-dunántúli történészek II. regionális konferenciájának válogatott előadásai. Alapítvány (1994): 255-261.
Kisteleki, Károly. ”Magyar állampolgárság a XX. században.” Állam- és Jogtudomány, 1-2 (2000): 57-77.
Leslie, John. ”Der Ausgleich in der Bukowina von 1910: Zur österreichischen Nationalitätenpolitik vor dem Ersten Weltkrieg.” Geschichte zwischen Freiheit und Ordnung. Gerald Stourzh zum 60. Geburtstag. Styria (1991): 113–144.
Németh, Kálmán. Százezer szív sikolt. Hazatért és hazavágyó magyarok verőfényes golgotája. Bácsjózseffalva, 1943.
Parragi, Mária. ”A magyar állampolgársági jog és a külföldön élő magyarság.” Kisebbségkutatás, 1 (1994): 37-50.
Röskau-Rydel, Isabell. Deutsche Geschichte im Osten Europas – Galizien, Bukowina, Moldau. Berlin, 1999.
Sántha, Alajos. Bukovinai magyarok. Kolozsvár, 1942.
Sebestyén, Ádám. A bukovinai székelység tegnap és ma. Szekszárd, 1989.
Seewann, Gerhard. ”A németek Kelet-Európából való elűzésének tipológiai sajátosságai.” Népek együttélése Dél-Pannóniában: tanulmányok Szita László 70. születésnapjára (2003): 343-354.
Tóth, Ágnes. Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Kecskemét, 1993.
Vincze, Gábor. ”A bukovinai székelyek és kisebb moldvai csángó-magyar csoportok áttelepedése Magyarországra (1940-1944).” Pro Minoritate, no. 3 (2001): 141-187.
Zinner, Tibor. A magyarországi németek kitelepítése. Budapest, 2004.
